Az EU 1968 óta a legnagyobb vámjogi reformot fogadja el!

Szoftver és vámkezelés? Egy kolléga a hálózatomból a következő kérdést tette fel nekem, amire szeretnék válaszolni: "Van-e valami, amit figyelembe kell venni, amikor a szoftvereket (különösen hardver nélkül) külföldre szállítják? Ez a kérdés két szempontból is érdekes: Vámügyi szempontból a szoftver nem minősül árunak. Ezért a szoftverek behozatalához és kiviteléhez nem szükséges vámáru-nyilatkozat, feltéve, hogy azokat interneten, felhőn, letöltésen stb. keresztül küldik. Ha azonban az import/export hardveren (DVD, EProm, vezérlőegység, laptop stb.) történik, a hardverre vonatkozóan vámáru-nyilatkozatot kell tenni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a szoftver értékét hozzá kell adni a hardver értékéhez. Az exportellenőrzés szempontjából a szoftver olyan technológia, amelynek kivitele engedélyköteles lehet, ha a szoftver kettős felhasználású terméknek minősül, vagy egyébként országspecifikus szankciók hatálya alá tartozik. Ezért itt óvatosságra int! Láthatja tehát, hogy a szoftverek témája mindenképpen releváns a vám- és külkereskedelemmel összefüggésben. Voltál már hasonló helyzetben? Szívesen látjuk Önt is, ha üzenetet küld nekem.

Milyen lehetőségei vannak az AEO-knak a vámeljárások biztosítékainak csökkentésére? Nemrégiben kaptam ezt a kérdést a hálózatomtól. Alapvető különbséget kell tenni a biztosítékok két típusa között: 1️⃣ A már keletkezett vámtartozások biztosítékai Ennek klasszikus példája a jelenlegi fizetési halasztás. A vámtartozás már a behozatal napján keletkezik, de mivel a behozatali vámok megfizetésére csak a következő hónapban kerül sor, a halasztott fizetésre biztosítékot kell nyújtani. 2️⃣ Az esetlegesen felmerülő vámtartozások biztosítékai A biztosíték e formája általában az árutovábbítási eljárásból, a vámraktárból vagy más különleges eljárásokból ismert. Amíg az áruk az adott vámeljárásban vannak, addig még nem keletkezett vámtartozás; az esetleg keletkezhet, például a szabad forgalomba bocsátás vagy egy olyan szabálysértés, mint a vámfelügyelet alól való kivonás miatt. Miért fontos ez a megkülönböztetés, amikor a csökkentésről beszélünk? Az AEO teljes mértékben mentesülhet az esetlegesen felmerülő vámtartozásokra vonatkozó biztosíték nyújtása alól (a referenciaösszeg 0%-ára történő csökkentés). Ez azonban a már keletkezett vámtartozások biztosítékának esetében nem biztosított. Ez a referenciaösszeg legfeljebb 30 %-ára csökkenthető. Ezért fontos különbséget tenni a két típus között! A kaució csökkentésére/mentesítésére két/három szakasz van előírva: 1️⃣ A referenciaösszeg 50 %-ára történő csökkentése2️⃣ Csökkentés a referenciahozam 30 %-ára.3️⃣Für Az esetlegesen felmerülő vámtartozások: Mentesség a biztosítéknyújtás alól A csökkentés mértéke a gazdasági szereplő által teljesített feltételektől függ (lásd az UCC-DA 84. cikkét). Az AEO teljesíti a mentesség vagy a 30%-ra való csökkentés követelményeit. A gyakorlatban azonban a vámhatóságok gyakran csak szakaszosan adják meg a mentességet, például egy év után 50 %-ra csökkentik, 3 év után tovább csökkentik, 5 év után pedig mentesítik. Véleményem szerint azonban ennek a lépésről lépésre történő eljárásnak nincs jogalapja! Ha a gazdasági szereplő rendelkezik AEO-tanúsítvánnyal és elegendő likviditással, akkor az azonnali mentesség feltételei teljesülnek. Milyen tapasztalatai vannak a kedvezmény/mentesség megadásával kapcsolatban? Várom észrevételeiteket!

Mostanában sokat kérdezték tőlem, hogy szervezeti szempontból valóban a vámosztály felelős-e vagy kellene-e, hogy felelős legyen a CBAM-ért a vállalaton belül. Amikor új témák és jogi követelmények merülnek fel, mindig felmerül a kérdés, hogy a vállalaton belül melyik részleg lesz értük felelős. A forráshiány és a szakképzett munkaerő hiánya idején mindenki örül, ha "elmegy mellette a kehely". ➡️ A CBAM kezdetben azonnali hatást gyakorol a vámáru-nyilatkozatra. Ennek eredményeképpen gyorsan elhangzik, hogy "Nektek (vámosztály) szükségetek van az információra, tehát ez a ti ügyetek". De ez nem ilyen egyszerű ... A vámhatóság feladata annak biztosítása, hogy csak olyan termékek lépjenek be az országba, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. 👆🏼 Például azt is ellenőrzi, hogy a műszaki szabványok és tanúsítványok, például a CE-jelölés megfelelnek-e, hogy a használati utasítások német nyelven rendelkezésre állnak-e, hogy a védjegyoltalmi jogokat betartják-e stb. Mindezeket a kérdéseket "továbbítaná" a vámhivatalnak? Természetesen nem! ❌ A CBAM is sokkal korábban kezdődik - nevezetesen a beszerzésben. A beszerzési osztály feladata a beszállítókkal való kapcsolattartás, a CBAM többletköltségeinek kiszámítása, alternatívák feltérképezése stb. Az előkészítendő tanúsítványok kereskedelme gyakran a környezetvédelmi osztályokon történik, amelyek a termelési osztályon belül vannak megszervezve. Végül pedig a vámhivatalnak a CBAM-termékek vámáru-nyilatkozatában kell igazolnia, hogy a jelentéstétel megtörtént, és hogy a tanúsítványok utólag rendelkezésre állnak. ✅ A CBAM tehát egy olyan interfész-téma, amely a vállalat számos részlegét érinti! Ha szeretné megtudni, hogyan lehet a CBAM-ot hatékonyan integrálni a vállalati struktúrákba, fontos gyakorlati tanácsokat kaphat a menedzsment oktatóanyagunkban: https://lnkd.in/ewVYSsK8.