A vámigazgatás digitalizálása – Az EU Bizottság bölcsek csoportjának jelentése az EU vámunió reformjáról

Kedves vámosok!

A Wise Parsons Group nemrégiben tette közzé jelentését arról, hogyan lehetne az EU vámunióját a következő szintre emelni. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy a vámuniónak sürgős strukturális változtatásokra van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon az olyan modern kihívásokkal, mint az új kereskedelmi modellek és a növekvő kereskedelmi volumen, a technológiai fejlődés, a környezeti változások, az új geopolitikai kontextus és a biztonsági kockázatok.

A csoport a 2020 szeptemberében elfogadott vámügyi cselekvési tervben tervezett változtatásoknál alapvetőbb és mélyrehatóbb reformokat támogat. Az alábbi 10 ajánlást fogalmazta meg, amelyeket 2030-ig végre kell hajtani:

1. Az Európai Bizottság 2022 végéig reformcsomagot terjeszt elő, beleértve az Uniós Vámkódexet is, amely végrehajtja az e jelentésben foglalt ajánlásokat az eljárásokkal, a felelősségekkel és a kötelezettségekkel, valamint az Európai Vámunió irányításával kapcsolatban.

2. új megközelítést vezet be az adatokkal kapcsolatban, amely a kereskedelmi forrásokon alapuló, jobb minőségű adatok beszerzésére összpontosít, és biztosítja, hogy azokat a lánc mentén keresztellenőrzésnek vessék alá, jobban megosszák a közigazgatások között, és jobban felhasználják az uniós kockázatkezeléshez. Tisztázza, hogy mely magánszereplők – beleértve az e-kereskedelmi platformokat is – kötelesek adatokat szolgáltatni, és hogy milyen költségekkel jár a megfelelés elmulasztása. Egységes adatbeviteli pont biztosítása a vámalakiságokhoz és egy egységes ablak/portál a vállalkozások számára. Az adatokat egy központi adattárházban kell tárolni és megfelelően kezelni.

3. Átfogó együttműködési keret létrehozása, beleértve az európai vámhatóságok, piacfelügyeleti hatóságok, egyéb bűnüldöző hatóságok és adóhatóságok közötti adatcserét is, az átfogó uniós szintű kockázatkezelés érdekében.

4. Létre kell hozni egy Európai Vámhatóságot, amely hozzáadott értéket nyújt a Bizottság és a tagállamok számára. Irányításának meg kell felelnie a meglévő hatáskörmegosztásnak.

5. olyan rendszeralapú megközelítés bevezetése, amelynek középpontjában az engedélyezett gazdálkodók (AEO) megreformált rendszere áll, amely szélesebb körű, többrétegű és hatékonyabb a bizalomteljes kereskedelem elősegítésében.

6. egy új ABC-modell (engedélyezett, kötelezett vagy fokozott ellenőrzés alá tartozó) bevezetése, amelyben a gazdasági szereplők az uniós piachoz való kereskedelmi hozzáférés érdekében az engedélyezett gazdasági szereplői státuszt kérik. Amennyiben ez nem valósul meg, a piacra jutás engedélyezett gazdasági szereplői kötvényen keresztül biztosítható, amely ellenében az uniós hatóságok hamis nyilatkozatok vagy szabályszegés esetén jelentős díjat vethetnek ki. A kis, nem kereskedelmi célú szállítmányok továbbra is a szokásos eljárásokon mennének keresztül, de elsőbbség nélkül és a „nem megbízható” státuszuknak megfelelő szintű ellenőrzés mellett.

7. A 150 eurós vámmentességi küszöb eltörlése az e-kereskedelemben és a kis értékű szállítmányokra vonatkozó vámtételek alkalmazásának egyszerűsítése.

8. Az uniós vámrendszer zöldítésére irányuló intézkedéscsomag végrehajtása.

9. megfelelő felszerelés, képesítés és létesítmények a vámhatóságok számára feladataik ellátásához.

10. a vámbevételek beszedésének jobb kezelése érdekében vezessen be egy elfogadott módszertanon és adatkereten alapuló éves vámbevételi jelentést.

A vámunió reformjának üzleti követelményei – az én személyes TOP3-am

Egyetértek a „bölcsekkel” annyiban, hogy a vámunió reformjára feltétlenül szükség van. A 10 pontos tervvel azonban nagyrészt nem értek egyet, ezért most a 3. napirendi pontomra szeretnék kitérni, és várom, hogy megvitassuk azt Önökkel.

1. informatikai unió nélkül nincs vámunió

Ebben a kérdésben teljes mértékben egyetértek a Bölcsekkel. Az adatokat csak egyszer kell összegyűjteni, és csak egyetlen interfésznek kell lennie a vámigazgatás(ok) és a gazdasági szereplő között (egyablakos ügyintézés). Egy 27 különböző, nemzeti sajátosságokkal rendelkező informatikai rendszeren alapuló vámunióban azonban ez vágyálom marad. E sürgősen szükséges cél elérése érdekében a vámuniónak informatikai unióvá kell válnia! Lehetővé kell tenni számomra, mint német vállalat számára, hogy a német vámigazgatással kommunikáló informatikai rendszerrel az összes többi tagállamban vámáru-nyilatkozatot nyújthassak be anélkül, hogy csatlakoznom kellene az összes tagállam nemzeti rendszeréhez. Ez egy valódi „egyablakos ügyintézés”.

Ha az EU és a tagállamok nem akarnak uniós szintű informatikai rendszert bevezetni, akkor ez nem mehet a gazdaság rovására. A tagállamok nemzeti rendszereit ekkor egymással hálózatba kell kapcsolni. Jelenleg még az új informatikai megvalósítások (pl. INF portál) esetén is a gazdaságra hárul ez a hiányosság, mivel többször kell azonos információkat szolgáltatni. Ezáltal a „gazdasági jelentőségű vámeljárások” – amelyek még mindig azok, még ha már nem is így címkézik őket – érdektelenné válnak a gazdaság számára, mivel nem lehet őket eljárásilag elvégezni.

2. az AEO-k esetében az ügyletekkel kapcsolatos vámellenőrzések helyett a folyamatokkal kapcsolatos vámellenőrzések

Nem látom szükségét az AEO reformjának. Ebben teljesen nem értek egyet Wise Parsons-szal. Az eszközök alapvetően megvannak, csak helyesen kell használni őket.

Az AEO-t évente ellenőrzik. Ezen túlmenően a szokásos vállalati ellenőrzésekre is sor kerül. Az AEO-rendszer már most is úgy rendelkezik, hogy az AEO nagyrészt mentesül a feladattal kapcsolatos ellenőrzések alól, mivel a vállalatnál rendszeresen végeznek eljárási ellenőrzéseket. Ennek gyakorlati (negatív) példája az áruk vámáru-nyilatkozatban történő leírása. Az ATLAS eljárási utasítás szerint ennek mostantól olyan pontosnak kell lennie, hogy minden vámtisztviselő ne „csak” a helyes vámtarifaszámot tudja levezetni az árumegnevezésből, hanem az abból adódó esetleges exportellenőrzési kérdéseket is.

Egy olyan AEO-nak, akit az éves ellenőrzési folyamat részeként próbára tesznek, akinek termékválasztékát a hatóságok ismerik, akinek a vámszabályoknak való megfelelést biztosító belső ellenőrzési rendszerét ellenőrizték, és nem utolsósorban, akinek árujegyzékét pontosan meghatározzák a vámegyszerűsítésekre vonatkozó engedélyekben, most mégis olyan árumegnevezést kell adnia, amelyet bármely, a terméket nem ismerő vámhivatalnok is megérthet. Miért?

3. csak akkor gyűjtsön adatokat, ha az szükséges

Az AEOS-nak már most is a vámáru-nyilatkozatokban szereplő csökkentett adatszolgáltatási követelmények előnyeit kell élveznie. Ha azonban megnézi a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktus mellékleteit, gyakorlatilag nem talál olyan területet, ahol az AEO-nak kevesebb adatot kell szolgáltatnia, mint a nem AEO-nak. Ezen túlmenően a gyakorlat azt mutatja, hogy az egyes vállalatok egyedi összefüggéseit nem lehet egységesíteni. Az összetettség miatt ebben a cikkben nem kívánok belemenni az adatvédelem témakörébe. Röviden: minden vállalat kiváló rendszert alakított ki a vállalathoz kapcsolódó adatok kezelésére, archiválására és felhasználására. Ezért jobb, ha nagy mennyiségű adatot és információt a vállalaton belül tartunk, mintha szétforgácsolva osztanánk szét a tagállamok vámhivatalai között. A fent leírt eljárási ellenőrzések, amelyeken egy AEO a vállalaton belül átesik, szintén hozzáférhetővé teszik az adatokat a hatóságok számára, és az összefüggések és folyamatok könnyebben ellenőrizhetők, mint magában az egyedi vámáru-nyilatkozatban.

Ezért elengedhetetlen, hogy ezeket az AEO-kra vonatkozó egyszerűsítéseket is átfogóan végrehajtsák. Ehhez a jogalap is nagyrészt rendelkezésre áll. Már csak a végrehajtás hiányzik, különösen a tagállamokon belüli egységes megközelítés.

Az Európai Unión belüli vámkezelést végre új szintre kell emelni. Azért mondom, hogy végre, mert az ehhez szükséges jogi keretet az UCC 2016 óta nagyrészt megteremtette, de nem hajtották végre. Az „egyablakos ügyintézés” gyakran idézett eszköze a központosított vámkezeléssel együtt még 2008-ban jött létre, és – előrejelzésem szerint – 20 évvel a kidolgozása után, 2028-ban még mindig nem lesz alkalmazható. Az EU-nak emlékeztetnie kell magát a gazdasági vámok eszméjére, ha nem akarunk a világranglista végén végezni.

Most az Ön véleményére van szükségünk! Mi az Ön TOP3 javaslata a vámunió reformjára? Várom a hozzászólásaitokat.

Őszintén

Üdvözlettel, Patrick Nieveler