Hogyan számítják ki a vámkontingens mennyiségeit, és hogyan érhetek el tervezési biztonságot a vállalatom számára, illetve hogyan végezhetek kockázatértékelést?

Milyen lehetőségei vannak az AEO-knak a vámeljárások biztosítékainak csökkentésére? Nemrégiben kaptam ezt a kérdést a hálózatomtól. Alapvető különbséget kell tenni a biztosítékok két típusa között: 1️⃣ A már keletkezett vámtartozások biztosítékai Ennek klasszikus példája a jelenlegi fizetési halasztás. A vámtartozás már a behozatal napján keletkezik, de mivel a behozatali vámok megfizetésére csak a következő hónapban kerül sor, a halasztott fizetésre biztosítékot kell nyújtani. 2️⃣ Az esetlegesen felmerülő vámtartozások biztosítékai A biztosíték e formája általában az árutovábbítási eljárásból, a vámraktárból vagy más különleges eljárásokból ismert. Amíg az áruk az adott vámeljárásban vannak, addig még nem keletkezett vámtartozás; az esetleg keletkezhet, például a szabad forgalomba bocsátás vagy egy olyan szabálysértés, mint a vámfelügyelet alól való kivonás miatt. Miért fontos ez a megkülönböztetés, amikor a csökkentésről beszélünk? Az AEO teljes mértékben mentesülhet az esetlegesen felmerülő vámtartozásokra vonatkozó biztosíték nyújtása alól (a referenciaösszeg 0%-ára történő csökkentés). Ez azonban a már keletkezett vámtartozások biztosítékának esetében nem biztosított. Ez a referenciaösszeg legfeljebb 30 %-ára csökkenthető. Ezért fontos különbséget tenni a két típus között! A kaució csökkentésére/mentesítésére két/három szakasz van előírva: 1️⃣ A referenciaösszeg 50 %-ára történő csökkentése2️⃣ Csökkentés a referenciahozam 30 %-ára.3️⃣Für Az esetlegesen felmerülő vámtartozások: Mentesség a biztosítéknyújtás alól A csökkentés mértéke a gazdasági szereplő által teljesített feltételektől függ (lásd az UCC-DA 84. cikkét). Az AEO teljesíti a mentesség vagy a 30%-ra való csökkentés követelményeit. A gyakorlatban azonban a vámhatóságok gyakran csak szakaszosan adják meg a mentességet, például egy év után 50 %-ra csökkentik, 3 év után tovább csökkentik, 5 év után pedig mentesítik. Véleményem szerint azonban ennek a lépésről lépésre történő eljárásnak nincs jogalapja! Ha a gazdasági szereplő rendelkezik AEO-tanúsítvánnyal és elegendő likviditással, akkor az azonnali mentesség feltételei teljesülnek. Milyen tapasztalatai vannak a kedvezmény/mentesség megadásával kapcsolatban? Várom észrevételeiteket!

Itt az ideje, hogy válaszoljak egy újabb kérdésre a hálózatomból: "Miért nem tudom egyszerűen kiválasztani az "olcsóbb" vámtarifaszámot, és mi is pontosan a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)?". Minden termékhez rendelhető egy vámtarifaszám. A WCO - a Vám Világszervezet - harmonizált (osztályozási) rendszerét használják a helyes behozatali vámtételek és egyéb intézkedések, például behozatali korlátozások meghatározására. Pontosan ezen okok miatt nem választhatom egyszerűen a "kedvezőbb" vámtarifaszámot, mivel ez a behozatali vámok visszavonását vagy más intézkedések kijátszását eredményezheti. A vámtarifába való helyes besoroláshoz ezért néhány alapvető szabályt állapítottak meg, az úgynevezett "általános szabályokat", az 1-6. számokat. E szabályok alkalmazásának célja, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy egy és ugyanazon terméknek több vagy különböző vámtarifaszáma legyen. Ha kétségei vagy bizonytalanságai vannak a helyes besorolással kapcsolatban, a vámhatóságoktól kérhet kötelező érvényű tarifális felvilágosítást. Ez hivatalosan meghatározza, hogy melyik vámtarifaszám vonatkozik a kérdéses árura. Ez általában három évig érvényes, és a kiadást követően mindkét félre, azaz a gazdasági szereplőre és a vámhatóságokra nézve kötelező érvényű az Unió egész területén. A gyakorlatban azonban egyes besorolási döntések nem mindig érthetőek, és néha nagyon meglepőek. Kíváncsian várom a tapasztalataitokat és példáitokat. Írjatok nekem bátran kommentet!

Mostanában sokat kérdezték tőlem, hogy szervezeti szempontból valóban a vámosztály felelős-e vagy kellene-e, hogy felelős legyen a CBAM-ért a vállalaton belül. Amikor új témák és jogi követelmények merülnek fel, mindig felmerül a kérdés, hogy a vállalaton belül melyik részleg lesz értük felelős. A forráshiány és a szakképzett munkaerő hiánya idején mindenki örül, ha "elmegy mellette a kehely". ➡️ A CBAM kezdetben azonnali hatást gyakorol a vámáru-nyilatkozatra. Ennek eredményeképpen gyorsan elhangzik, hogy "Nektek (vámosztály) szükségetek van az információra, tehát ez a ti ügyetek". De ez nem ilyen egyszerű ... A vámhatóság feladata annak biztosítása, hogy csak olyan termékek lépjenek be az országba, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. 👆🏼 Például azt is ellenőrzi, hogy a műszaki szabványok és tanúsítványok, például a CE-jelölés megfelelnek-e, hogy a használati utasítások német nyelven rendelkezésre állnak-e, hogy a védjegyoltalmi jogokat betartják-e stb. Mindezeket a kérdéseket "továbbítaná" a vámhivatalnak? Természetesen nem! ❌ A CBAM is sokkal korábban kezdődik - nevezetesen a beszerzésben. A beszerzési osztály feladata a beszállítókkal való kapcsolattartás, a CBAM többletköltségeinek kiszámítása, alternatívák feltérképezése stb. Az előkészítendő tanúsítványok kereskedelme gyakran a környezetvédelmi osztályokon történik, amelyek a termelési osztályon belül vannak megszervezve. Végül pedig a vámhivatalnak a CBAM-termékek vámáru-nyilatkozatában kell igazolnia, hogy a jelentéstétel megtörtént, és hogy a tanúsítványok utólag rendelkezésre állnak. ✅ A CBAM tehát egy olyan interfész-téma, amely a vállalat számos részlegét érinti! Ha szeretné megtudni, hogyan lehet a CBAM-ot hatékonyan integrálni a vállalati struktúrákba, fontos gyakorlati tanácsokat kaphat a menedzsment oktatóanyagunkban: https://lnkd.in/ewVYSsK8.