Hírek a vám- és külkereskedelemről

Hálózatom egyik tagja megkért, hogy ismertessem az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat előnyeit. Erre a kérdésre szeretnék ma a lehető legjobban válaszolni egy ilyen rövid bejegyzésben. ✅ A szabványos vámáru-nyilatkozatnak tartalmaznia kell minden olyan adatot és információt, amely az áruknak a vonatkozó vámeljárás alá vonásához szükséges. Ezenkívül az összes dokumentumot az áruk bemutatásakor is be kell nyújtani. Alapvetően kétféle információ és dokumentum létezik: 1️⃣ Az áru jellegét illetően -> Kulcsszó: behozatali tilalmak és korlátozások 2️⃣ a behozatali vámok kiszámításához szükséges adatok -> Kulcsszó: vámszedés Az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat mostantól a vámáru-nyilatkozatot úgymond pontosan erre a két részre osztja. Az árukra vonatkozó információkat az eredeti nyilatkozatban kell megadni, amelyet az áruk bemutatásával együtt kell benyújtani. Ekkor kell benyújtani azokat a dokumentumokat is, amelyek az áru jellemzőire is vonatkoznak (pl. növény-egészségügyi bizonyítvány), vagy amelyek a vámvizsgálathoz szükségesek. A behozatali vámok beszedésével kapcsolatos részletek és dokumentumok, mint például a kereskedelmi számla, a preferencia igazolása stb. azonban később (általában 10 nap múlva) az úgynevezett kiegészítő vámáru-nyilatkozatban (SCD) is benyújthatók. Ha ezek a dokumentumok és információk rendszeresen nem állnak rendelkezésre a behozatal időpontjában, a vámkezelés késedelmei elkerülhetők az egyszerűsítés alkalmazásával. Ha nagyszámú importot hajt végre, az ECC-t össze is lehet foglalni, például az egy naptári hónapon belül végrehajtott összes importra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy akár hosszabb határidők is felhasználhatók, és egy hónap összes behozatali vámja egyetlen kifizetésben összegezhető. Ez optimalizálja a belső folyamatokat és csökkenti a költségeket. Használja már az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatot? Várom a hozzászólásait!

Kedves vámosok! Mivel sok kérdést kaptam az ICS2-ről szóló bejegyzésem után itt a LinkedIn-en, ezt a hírlevelet ismét az ICS2-nek szeretném szentelni, és további háttérinformációkkal szeretném ellátni Önöket. Ebben a cikkben elsősorban arról szeretnék beszélni, hogy az ICS2 kezdeményezés hogyan érinti majd a logisztikai vállalatokat és az importőröket, milyen határidőket kell betartani a végrehajtáshoz, és milyen adatokat/információkat kell majd szolgáltatni a jövőben. Mindenekelőtt azonban konkrét válaszokat szeretnék adni a nekem feltett kérdésekre: Mi a célja az EU Bizottság ICS2 kezdeményezésének? Az ICS2-t azért fejlesztették ki, hogy megbízhatóbban védje az európai egységes piacot és annak polgárait a fenyegetésekkel szemben, miközben megkönnyíti a "törvényes kereskedelmet". Mint ismeretes, az ICS2 egy új informatikai rendszer, amelynek működése alapvetően a biztonsággal kapcsolatos adatok minél korábbi szakaszban történő elemzésén alapul, hogy a vámhatóságok a megfelelő időben és a megfelelő helyen tudjanak beavatkozni. A modern architektúra a gazdasági szereplők és az uniós vámhatóságok közötti információcserét is megkönnyíti. Az ICS2 bevezetése három szakaszban fog megvalósulni. Milyen változásokra kell felkészülnünk? Milyen határidőket kell betartani? Az ICS2 egyes szakaszai különböző gazdasági szereplőket és közlekedési módokat érintenek, az első szakasz már 2021. március 1-jén hatályba lépett. A gazdasági szereplőknek az általuk nyújtott szolgáltatások típusától függően kell az ICS2-be jelenteniük az árukat. Az első szakasz a légi közlekedésben nyújtott expressz- és postai szolgáltatásokra vonatkozik (a berakodás előtt), és 2021. március 15-én lépett hatályba. A második szakasz a légi árufuvarozásra, valamint az expressz- és postai szolgáltatásokra vonatkozik (teljes egészében), és 2023. március 1-jén lép hatályba. A 3. szakasz 2024. március 1-jén lép hatályba, és akkor a közúti és vasúti mellett a tengeri útvonalat is érinti. Sok vállalat, különösen az importőrök számára ez a szakasz szinte némán telt el. Miért van ez így? Ennek fő okai valószínűleg a következők: Először is, az első szakaszban csak a berakodás előtti időszakra vonatkozó intézkedéseket hajtottak végre. Az ellenőrzéseket vagy egyéb intézkedéseket ezért általában még mindig a harmadik országban hajtják végre. Az importőr általában nem tud erről. Az 1. fázis kezdetben a futár- és postai szolgáltatásokat is érinti - más szóval az importőr szempontjából a regisztrációt végző külső szolgáltatókat. Mivel a nemzeti rendszerekhez, például az ATLAS informatikai eljáráshoz sincsenek kapcsolódási pontok (pl. nincs előzetes dokumentumként történő regisztráció), itt sincsenek kapcsolattartási pontok. Különösen a két információ, a címzett EORI-száma és a HR-kódja általában nem áll a fuvarozó rendelkezésére. Hogyan biztosítható a gyakorlatban, hogy ezek az információk a megfelelő időben rendelkezésre álljanak, hogy ne legyenek késedelmek az ellátási láncban? Valójában maguk az előírt adatelemek nem sokat változtak. Ami azonban új, az az időbeli sorrend és a vonatkozó követelmények. Végül is az ICS2 esetében bizonyos adatoknak már a betöltés előtt rendelkezésre kell állniuk, és azokat a megfelelő nyilatkozatokban kell továbbítani. Pontosan innen ered a további bonyolultság. A zökkenőmentes és késedelemmentes feldolgozáshoz ezért minden eddiginél hatékonyabb folyamatokra lesz szükség. Egyes vállalatok számára a kulcsot az úgynevezett "többszörös bejelentés" jelentheti. Az ellátási lánc különböző szereplői kitölthetik a kérelmet, de természetesen zökkenőmentesen kell hivatkozniuk egymásra. Általános szabályként természetesen az EORI-számot általában csak a címzett adhatja meg. A 6 számjegyű HS-kódot azonban rendszeresen az exportőrnek is meg kell adnia. Végül is az exportőr ismeri legjobban az áruk műszaki jellemzőit. Ki felel jogilag az adatok pontosságáért? Kezdetben a kérelmet benyújtó személy a felelős - de valójában mindenki más is felelős, aki információt szolgáltatott. Milyen intézkedéseket kell tennie olvasóinknak annak érdekében, hogy az ICS2 bevezetése zökkenőmentesen menjen? Először is ki kell építeni a szükséges szakértelmet az ICS2-vel kapcsolatban, és teljes mértékben meg kell érteni a vonatkozó követelményeket és újításokat. Ezenkívül az informatikai rendszereket és folyamatokat az új követelményekre tekintettel felül kell vizsgálni, és szükség esetén ki kell igazítani. Lényeges lesz továbbá az ellátási lánc többi érintett felével való kapcsolódási pontok ellenőrzése, és szükség esetén a további információcsere kialakítása. Kedves olvasóink, felkészültek már az ICS2 bevezetésére? Hogyan kezelik a kihívásokat? Várom hozzászólásaitokat és a veletek folytatott konstruktív párbeszédet!

A vámigazgatás a jelenlegi 0352/22-es Atlas-Info (lásd az alábbi linket) című kiadványban rámutat, hogy számos kiviteli vámáru-nyilatkozatot azért törölnek, mert az exportőr/nyilatkozattevő vagy képviselője nem használja a nyomon követési eljárást, amelyet nyomon követésnek neveznek. Ez a nyilatkozattevő/exportőr számára több szempontból is negatív következményekkel járhat. A megfelelően lezárt kiviteli eljárásról szóló úgynevezett kilépési bizonylat a HÉA-törvény szerinti adómentes exportértékesítés bizonyítékaként szolgál. Ha ez az igazolás hiányzik, akkor az adott szállítás után áfa keletkezik. Ha minden simán megy, a kiviteli nyilatkozatot a kiléptető vámhivatalban elektronikus úton töltik ki, és a nyilatkozattevő automatikusan megkapja az elektronikus kiléptető záradékot. Ha ez az elektronikus kitöltés nem sikeres, a nyomon követési eljárás megindul. Február 23-i hírlevelemben részletesen beszámolok a nyomon követési eljárásról. A hírlevél linkjét itt találja: https://lnkd.in/ei2FDA9E Hogyan biztosítja, hogy a kiviteli eljárás utólagosan befejeződjön? Milyen arányban fordulnak elő olyan ügyletek, amelyek nem fejeződnek be automatikusan? Link az Atlasz-Info 0352/22: https://www.zoll.de/SharedDocs/Downloads/DE/Links-fuer-Inhaltseiten/Fachthemen/Zoelle/Atlas/2022/info_0352_22.pdf?__blob=publicationFile&v=3]

A koronavírus világjárvány és az ukrajnai háború a szállítási költségek hatalmas növekedéséhez vezetett minden szállítási típus esetében. Mivel a fuvarköltségek a vámérték részét képezik, ez az áruk behozatala esetén megnövekedett adóterhet is eredményez. Sok vállalat nem veszi észre, hogy itt tervezési lehetőségek vannak. Ezeket szeretném ma megvitatni: A harmadik országban felmerült szállítási költségeket hozzá kell adni a vámértékhez. Tengeri szállítás esetén ezek a költségek az első uniós kikötőig felmerülő költségek.Ma már gyakran szokás a teljes tengeri szállítási költséget hozzáadni, pl. Indiából a hamburgi kikötőbe, mivel ez könnyen leolvasható a fuvarszámláról vagy a B/L-ről. Ha azonban közelebbről megnézzük, rájövünk, hogy sok hajó az EU-ban első kikötőként például egy görögországi kikötőt vesz célba. Ha most megnézzük a távolságokat, a tengeri útvonal India ➞ Hamburg körülbelül 7000 tengeri mérföld. A távolság az EU első kikötőjéig, példánkban India ➞ Görögország, körülbelül 3500 tengeri mérföld. Ennek eredményeként a szállítási költségekre vonatkozó vámok 50 százalékkal csökkenthetők ennek a lehetőségnek köszönhetően, mivel a szállítási költségeknek csak a felét kell hozzáadni. A múltban a fuvarköltségek nem feltétlenül voltak jelentős hatással a vámokra. A szállítási költségek jelentős növekedése miatt azonban ez a strukturálási lehetőség teljesen más jelentőséget kap. Hogyan hatnak a megnövekedett szállítási költségek az Ön vállalkozására, és él-e már ezzel a lehetőséggel? Várom a hozzászólásait!

Itt az ideje, hogy válaszoljak egy újabb kérdésre a hálózatomból: "Miért nem tudom egyszerűen kiválasztani az "olcsóbb" vámtarifaszámot, és mi is pontosan a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)?". Minden termékhez rendelhető egy vámtarifaszám. A WCO - a Vám Világszervezet - harmonizált (osztályozási) rendszerét használják a helyes behozatali vámtételek és egyéb intézkedések, például behozatali korlátozások meghatározására. Pontosan ezen okok miatt nem választhatom egyszerűen a "kedvezőbb" vámtarifaszámot, mivel ez a behozatali vámok visszavonását vagy más intézkedések kijátszását eredményezheti. A vámtarifába való helyes besoroláshoz ezért néhány alapvető szabályt állapítottak meg, az úgynevezett "általános szabályokat", az 1-6. számokat. E szabályok alkalmazásának célja, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy egy és ugyanazon terméknek több vagy különböző vámtarifaszáma legyen. Ha kétségei vagy bizonytalanságai vannak a helyes besorolással kapcsolatban, a vámhatóságoktól kérhet kötelező érvényű tarifális felvilágosítást. Ez hivatalosan meghatározza, hogy melyik vámtarifaszám vonatkozik a kérdéses árura. Ez általában három évig érvényes, és a kiadást követően mindkét félre, azaz a gazdasági szereplőre és a vámhatóságokra nézve kötelező érvényű az Unió egész területén. A gyakorlatban azonban egyes besorolási döntések nem mindig érthetőek, és néha nagyon meglepőek. Kíváncsian várom a tapasztalataitokat és példáitokat. Írjatok nekem bátran kommentet!

Milyen lehetőségei vannak az AEO-knak a vámeljárások biztosítékainak csökkentésére? Nemrégiben kaptam ezt a kérdést a hálózatomtól. Alapvető különbséget kell tenni a biztosítékok két típusa között: 1️⃣ A már keletkezett vámtartozások biztosítékai Ennek klasszikus példája a jelenlegi fizetési halasztás. A vámtartozás már a behozatal napján keletkezik, de mivel a behozatali vámok megfizetésére csak a következő hónapban kerül sor, a halasztott fizetésre biztosítékot kell nyújtani. 2️⃣ Az esetlegesen felmerülő vámtartozások biztosítékai A biztosíték e formája általában az árutovábbítási eljárásból, a vámraktárból vagy más különleges eljárásokból ismert. Amíg az áruk az adott vámeljárásban vannak, addig még nem keletkezett vámtartozás; az esetleg keletkezhet, például a szabad forgalomba bocsátás vagy egy olyan szabálysértés, mint a vámfelügyelet alól való kivonás miatt. Miért fontos ez a megkülönböztetés, amikor a csökkentésről beszélünk? Az AEO teljes mértékben mentesülhet az esetlegesen felmerülő vámtartozásokra vonatkozó biztosíték nyújtása alól (a referenciaösszeg 0%-ára történő csökkentés). Ez azonban a már keletkezett vámtartozások biztosítékának esetében nem biztosított. Ez a referenciaösszeg legfeljebb 30 %-ára csökkenthető. Ezért fontos különbséget tenni a két típus között! A kaució csökkentésére/mentesítésére két/három szakasz van előírva: 1️⃣ A referenciaösszeg 50 %-ára történő csökkentése2️⃣ Csökkentés a referenciahozam 30 %-ára.3️⃣Für Az esetlegesen felmerülő vámtartozások: Mentesség a biztosítéknyújtás alól A csökkentés mértéke a gazdasági szereplő által teljesített feltételektől függ (lásd az UCC-DA 84. cikkét). Az AEO teljesíti a mentesség vagy a 30%-ra való csökkentés követelményeit. A gyakorlatban azonban a vámhatóságok gyakran csak szakaszosan adják meg a mentességet, például egy év után 50 %-ra csökkentik, 3 év után tovább csökkentik, 5 év után pedig mentesítik. Véleményem szerint azonban ennek a lépésről lépésre történő eljárásnak nincs jogalapja! Ha a gazdasági szereplő rendelkezik AEO-tanúsítvánnyal és elegendő likviditással, akkor az azonnali mentesség feltételei teljesülnek. Milyen tapasztalatai vannak a kedvezmény/mentesség megadásával kapcsolatban? Várom észrevételeiteket!

Szoftver és vámkezelés? Egy kolléga a hálózatomból a következő kérdést tette fel nekem, amire szeretnék válaszolni: "Van-e valami, amit figyelembe kell venni, amikor a szoftvereket (különösen hardver nélkül) külföldre szállítják? Ez a kérdés két szempontból is érdekes: Vámügyi szempontból a szoftver nem minősül árunak. Ezért a szoftverek behozatalához és kiviteléhez nem szükséges vámáru-nyilatkozat, feltéve, hogy azokat interneten, felhőn, letöltésen stb. keresztül küldik. Ha azonban az import/export hardveren (DVD, EProm, vezérlőegység, laptop stb.) történik, a hardverre vonatkozóan vámáru-nyilatkozatot kell tenni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a szoftver értékét hozzá kell adni a hardver értékéhez. Az exportellenőrzés szempontjából a szoftver olyan technológia, amelynek kivitele engedélyköteles lehet, ha a szoftver kettős felhasználású terméknek minősül, vagy egyébként országspecifikus szankciók hatálya alá tartozik. Ezért itt óvatosságra int! Láthatja tehát, hogy a szoftverek témája mindenképpen releváns a vám- és külkereskedelemmel összefüggésben. Voltál már hasonló helyzetben? Szívesen látjuk Önt is, ha üzenetet küld nekem.

Kedves vámosok! A Wise Parsons Group nemrégiben tette közzé jelentését arról, hogyan lehetne az EU vámunióját a következő szintre emelni. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy a vámuniónak sürgős strukturális változtatásokra van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon az olyan modern kihívásokkal, mint az új kereskedelmi modellek és a növekvő kereskedelmi volumen, a technológiai fejlődés, a környezeti változások, az új geopolitikai kontextus és a biztonsági kockázatok. A csoport a 2020 szeptemberében elfogadott vámügyi cselekvési tervben tervezett változtatásoknál alapvetőbb és mélyrehatóbb reformokat támogat. Az alábbi 10 ajánlást fogalmazta meg, amelyeket 2030-ig végre kell hajtani: 1. Az Európai Bizottság 2022 végéig reformcsomagot terjeszt elő, beleértve az Uniós Vámkódexet is, amely végrehajtja az e jelentésben foglalt ajánlásokat az eljárásokkal, a felelősségekkel és a kötelezettségekkel, valamint az Európai Vámunió irányításával kapcsolatban. 2. új megközelítést vezet be az adatokkal kapcsolatban, amely a kereskedelmi forrásokon alapuló, jobb minőségű adatok beszerzésére összpontosít, és biztosítja, hogy azokat a lánc mentén keresztellenőrzésnek vessék alá, jobban megosszák a közigazgatások között, és jobban felhasználják az uniós kockázatkezeléshez. Tisztázza, hogy mely magánszereplők - beleértve az e-kereskedelmi platformokat is - kötelesek adatokat szolgáltatni, és hogy milyen költségekkel jár a megfelelés elmulasztása. Egységes adatbeviteli pont biztosítása a vámalakiságokhoz és egy egységes ablak/portál a vállalkozások számára. Az adatokat egy központi adattárházban kell tárolni és megfelelően kezelni. 3. Átfogó együttműködési keret létrehozása, beleértve az európai vámhatóságok, piacfelügyeleti hatóságok, egyéb bűnüldöző hatóságok és adóhatóságok közötti adatcserét is, az átfogó uniós szintű kockázatkezelés érdekében. 4. Létre kell hozni egy Európai Vámhatóságot, amely hozzáadott értéket nyújt a Bizottság és a tagállamok számára. Irányításának meg kell felelnie a meglévő hatáskörmegosztásnak. 5. olyan rendszeralapú megközelítés bevezetése, amelynek középpontjában az engedélyezett gazdálkodók (AEO) megreformált rendszere áll, amely szélesebb körű, többrétegű és hatékonyabb a bizalomteljes kereskedelem elősegítésében. 6. egy új ABC-modell (engedélyezett, kötelezett vagy fokozott ellenőrzés alá tartozó) bevezetése, amelyben a gazdasági szereplők az uniós piachoz való kereskedelmi hozzáférés érdekében az engedélyezett gazdasági szereplői státuszt kérik. Amennyiben ez nem valósul meg, a piacra jutás engedélyezett gazdasági szereplői kötvényen keresztül biztosítható, amely ellenében az uniós hatóságok hamis nyilatkozatok vagy szabályszegés esetén jelentős díjat vethetnek ki. A kis, nem kereskedelmi célú szállítmányok továbbra is a szokásos eljárásokon mennének keresztül, de elsőbbség nélkül és a "nem megbízható" státuszuknak megfelelő szintű ellenőrzés mellett. 7. A 150 eurós vámmentességi küszöb eltörlése az e-kereskedelemben és a kis értékű szállítmányokra vonatkozó vámtételek alkalmazásának egyszerűsítése. 8. Az uniós vámrendszer zöldítésére irányuló intézkedéscsomag végrehajtása. 9. megfelelő felszerelés, képesítés és létesítmények a vámhatóságok számára feladataik ellátásához. 10. a vámbevételek beszedésének jobb kezelése érdekében vezessen be egy elfogadott módszertanon és adatkereten alapuló éves vámbevételi jelentést. A vámunió reformjának üzleti követelményei - az én személyes TOP3-am Egyetértek a "bölcsekkel" annyiban, hogy a vámunió reformjára feltétlenül szükség van. A 10 pontos tervvel azonban nagyrészt nem értek egyet, ezért most a 3. napirendi pontomra szeretnék kitérni, és várom, hogy megvitassuk azt Önökkel. 1. informatikai unió nélkül nincs vámunió Ebben a kérdésben teljes mértékben egyetértek a Bölcsekkel. Az adatokat csak egyszer kell összegyűjteni, és csak egyetlen interfésznek kell lennie a vámigazgatás(ok) és a gazdasági szereplő között (egyablakos ügyintézés). Egy 27 különböző, nemzeti sajátosságokkal rendelkező informatikai rendszeren alapuló vámunióban azonban ez vágyálom marad. E sürgősen szükséges cél elérése érdekében a vámuniónak informatikai unióvá kell válnia! Lehetővé kell tenni számomra, mint német vállalat számára, hogy a német vámigazgatással kommunikáló informatikai rendszerrel az összes többi tagállamban vámáru-nyilatkozatot nyújthassak be anélkül, hogy csatlakoznom kellene az összes tagállam nemzeti rendszeréhez. Ez egy valódi "egyablakos ügyintézés". Ha az EU és a tagállamok nem akarnak uniós szintű informatikai rendszert bevezetni, akkor ez nem mehet a gazdaság rovására. A tagállamok nemzeti rendszereit ekkor egymással hálózatba kell kapcsolni. Jelenleg még az új informatikai megvalósítások (pl. INF portál) esetén is a gazdaságra hárul ez a hiányosság, mivel többször kell azonos információkat szolgáltatni. Ezáltal a "gazdasági jelentőségű vámeljárások" - amelyek még mindig azok, még ha már nem is így címkézik őket - érdektelenné válnak a gazdaság számára, mivel nem lehet őket eljárásilag elvégezni. 2. az AEO-k esetében az ügyletekkel kapcsolatos vámellenőrzések helyett a folyamatokkal kapcsolatos vámellenőrzések Nem látom szükségét az AEO reformjának. Ebben teljesen nem értek egyet Wise Parsons-szal. Az eszközök alapvetően megvannak, csak helyesen kell használni őket. Az AEO-t évente ellenőrzik. Ezen túlmenően a szokásos vállalati ellenőrzésekre is sor kerül. Az AEO-rendszer már most is úgy rendelkezik, hogy az AEO nagyrészt mentesül a feladattal kapcsolatos ellenőrzések alól, mivel a vállalatnál rendszeresen végeznek eljárási ellenőrzéseket. Ennek gyakorlati (negatív) példája az áruk vámáru-nyilatkozatban történő leírása. Az ATLAS eljárási utasítás szerint ennek mostantól olyan pontosnak kell lennie, hogy minden vámtisztviselő ne "csak" a helyes vámtarifaszámot tudja levezetni az árumegnevezésből, hanem az abból adódó esetleges exportellenőrzési kérdéseket is. Egy olyan AEO-nak, akit az éves ellenőrzési folyamat részeként próbára tesznek, akinek termékválasztékát a hatóságok ismerik, akinek a vámszabályoknak való megfelelést biztosító belső ellenőrzési rendszerét ellenőrizték, és nem utolsósorban, akinek árujegyzékét pontosan meghatározzák a vámegyszerűsítésekre vonatkozó engedélyekben, most mégis olyan árumegnevezést kell adnia, amelyet bármely, a terméket nem ismerő vámhivatalnok is megérthet. Miért? 3. csak akkor gyűjtsön adatokat, ha az szükséges Az AEOS-nak már most is a vámáru-nyilatkozatokban szereplő csökkentett adatszolgáltatási követelmények előnyeit kell élveznie. Ha azonban megnézi a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktus mellékleteit, gyakorlatilag nem talál olyan területet, ahol az AEO-nak kevesebb adatot kell szolgáltatnia, mint a nem AEO-nak. Ezen túlmenően a gyakorlat azt mutatja, hogy az egyes vállalatok egyedi összefüggéseit nem lehet egységesíteni. Az összetettség miatt ebben a cikkben nem kívánok belemenni az adatvédelem témakörébe. Röviden: minden vállalat kiváló rendszert alakított ki a vállalathoz kapcsolódó adatok kezelésére, archiválására és felhasználására. Ezért jobb, ha nagy mennyiségű adatot és információt a vállalaton belül tartunk, mintha szétforgácsolva osztanánk szét a tagállamok vámhivatalai között. A fent leírt eljárási ellenőrzések, amelyeken egy AEO a vállalaton belül átesik, szintén hozzáférhetővé teszik az adatokat a hatóságok számára, és az összefüggések és folyamatok könnyebben ellenőrizhetők, mint magában az egyedi vámáru-nyilatkozatban. Ezért elengedhetetlen, hogy ezeket az AEO-kra vonatkozó egyszerűsítéseket is átfogóan végrehajtsák. Ehhez a jogalap is nagyrészt rendelkezésre áll. Már csak a végrehajtás hiányzik, különösen a tagállamokon belüli egységes megközelítés. Az Európai Unión belüli vámkezelést végre új szintre kell emelni. Azért mondom, hogy végre, mert az ehhez szükséges jogi keretet az UCC 2016 óta nagyrészt megteremtette, de nem hajtották végre. Az "egyablakos ügyintézés" gyakran idézett eszköze a központosított vámkezeléssel együtt még 2008-ban jött létre, és - előrejelzésem szerint - 20 évvel a kidolgozása után, 2028-ban még mindig nem lesz alkalmazható. Az EU-nak emlékeztetnie kell magát a gazdasági vámok eszméjére, ha nem akarunk a világranglista végén végezni. Most az Ön véleményére van szükségünk! Mi az Ön TOP3 javaslata a vámunió reformjára? Várom a hozzászólásaitokat. Őszintén Üdvözlettel, Patrick Nieveler

"Hogyan számítják ki a vámkontingens mennyiségeit, és hogyan érhetek el tervezési biztonságot a vállalatom számára, illetve hogyan végezhetek kockázatértékelést?" A hálózatom egyik tagja tette fel nekem ezt a kérdést. A vámkontingensek jelenleg lényegében három területre oszthatók: 1️⃣. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingensek2️⃣. Autonóm vámtételek felfüggesztése/vámkontingensek3️⃣. Egyes acéltermékekre vonatkozó vámkontingensek Mivel a kérdés az acéltermékekre vonatkozó vámkontingensekkel kapcsolatos, ma erre a területre szeretnék összpontosítani. Míg az autonóm vámfelfüggesztések/vámkontingensek (AZZ) megadására irányuló kérelmeket évente kétszer lehet benyújtani az autonóm vámkontingensek esetében, addig az acéltermékekre vonatkozó vámkontingensek az EU által a saját ipara versenyképességének biztosítása érdekében hozott védintézkedések. Természetesen a Bizottság bizonyos időközönként felülvizsgálja egyrészt az intézkedések szükségességét, másrészt azok hatékonyságát. Ha az EU Bizottsága (COM) vizsgálatot kezdeményez, az érdekelt felek észrevételeket tehetnek az eljárással kapcsolatban. A jelenlegi eljárásról szóló közlemény itt található. Az észrevételek benyújtásának határideje azonban már lejárt. A jelenlegi eljárás legkésőbb 2022. június 30-ig lezárul. (https://lnkd.in/dvSP7p2Q) Ahhoz, hogy egy meglévő vámkontingenst a behozatali vámok elkerülése érdekében igénybe lehessen venni, a vámáru-nyilatkozatban fel kell tüntetni az elektronikus vámtarifában (ECT) szereplő kontingensszámot. A kvótát "érkezési sorrendben" osztják ki, kivéve, ha az egyidejűleg (egy napon) benyújtott kérelmek száma meghaladja a teljes mennyiséget, amely esetben a kérelmezők között százalékos elosztás történik. Bár a kontingensből fennmaradó mennyiségek egy uniós portálon keresztül is megtekinthetők (a linket lásd a megjegyzésekben), a nemzeti hatóságoknak legfeljebb két napig tart, amíg a vámáru-nyilatkozatok iránti kérelmeket továbbítják az EU-nak. Ezért kevés a tervezhetőség arra vonatkozóan, hogy a kontingenst végül meg fogják-e adni, vagy hogy kivetik-e a vámokat (acéltermékek esetében általában 25%).

A február 28-i első LinkedIn Live eseményünk óta sok kérdést kaptunk, és sok gyakorlati kérdést vitattunk meg. Az elmúlt hetekben a szankciók is szigorodtak, és fontos változások történtek. Jelenleg számos gyakorlati részletet még nem véglegesítettek a hatóságok. Emellett további szankciókra kell számítani. A kérdés összetettsége miatt a közelmúltban közzétett szigorító intézkedésekről adtunk tájékoztatást. A teljes cikket itt találja: https://www.linkedin.com/video/event/urn:li:ugcPost:6913917677203775488/